Radnóti Miklós:
Éjfél

    Két felleg ül az esti ég
nehéz hajában és egymásra dörmög,
    éjfél van, összebotlik épp
siralmas szerda és hitvány csütörtök.

    Fű nő, rügy izzad, hallgatag
gubók ölében készül már a lepke,
    halat pólyálgat a patak,
gyöngy pára száll az álmodó hegyekre.

    Gyöngy pára száll pilládra is,
a szádra szárnyas, könnyütestü árnyék,
    hajadban kislányos, hamis
fogócska izgató emléke hál még.

    Oly szép vagy és oly fiatal!
s én arra gondolok, amíg csodállak,
    hogy vár talán még diadal
és várnak még beszédes pálmaágak!

   (Faggyas László zenéje)

   A felvételekről: