Nagy Gáspár:
Látok világomra

Anyámat látom
nehezen lép már
kékülő ajkán
Mária-zsoltár.

Mezőről hegynek
igyekszik éppen
fején is kosár
mint a mesékben.

Utak keresztjén
éri harangszó
suhogó dél van
messzire hangzó.

Sóhaját hallom
cipeli terhét
még ezer lépés
csak ennyi kell még!

S apám kezében
megáll az olló
venyigehalmon
ím ebédhordó

Erzsébet asszony
terhével áldott –
gyújtanak együtt
tavaszi lángot.

   (F. Sipos Bea zenéje)

   A felvételekről: