¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ A HANGRAFORGÓ 12 órás költészetnapi koncertje 2011. április 11., Győr, Zichy-palota, Nagyterem 10.00 "Szél se tudja merre térünk..." - Weöres Sándor énekelt versei - ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Sándor napján...) Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Gyöngy az idő...) Gyöngy az idő, vándoroljunk, nincs szekerünk, bandukoljunk, lassu folyó ága mellett járjuk a halk fűzfa-berket. Este a láb gyönge, fáradt, lombok alatt nézünk ágyat. Szöcske-bokán jő az álom, száll a világ lepkeszárnyon. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: Dal három messzi tájról A világnak nekivágok, fán teremnek ott a lányok. Hármat-négyet földre rázok, szép csöndesen odébb állok. A világnak nekivágok, tűzben nőnek ott a lányok. Kettőt-hármat kipiszkálok, szép csöndesen odébb állok. A világnak nekivágok, szélben úsznak ott a lányok. Ha csak egyre rátalálok, soha mást én nem kivánok. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: Csavarodó, forgó ütemek Gyere vágtassunk, sose nyughassunk, távoli, mesebeli tájon. De ha végül már belefáradnál, menj haza, betakar az álom. Hegyi hollócskát, vizi vasmacskát, ökröket a kocsiba fogjunk, gyere, győznünk kell a nagy ökrökkel, vagy gyere, hazatakarodjunk. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Erdőt járunk...) Erdőt járunk, árkot lépünk, bükkfa-lábunk, venyige-térdünk, szél se tudja merre térünk, jegenye-sudaras utakon élünk. Zsong a kis szél, zúg a nagy szél, bokrot bolygat, bele ne vesszél. Néha nyár jön, néha nagy tél, ha üres a szatyor, eleget ettél. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Három egész napon át...) Három egész napon át bujtam erdő vadonát, gomba-mezőt, szikla-tetőt bejártam. Három egész napon át faragtam egy furulyát, vadrózsából tündérsipot csináltam. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Duna mellett kopár fa...) Duna mellett kopár fa, rászállott a madárka, rászállott a madárka, vízre hajló ágára. Kettőnket, te madárka, csak elbír a kopár fa, ráülünk az ágára, fütyülünk a világra. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: Nyári este Árnyak sora ül a réten. Nyáj zsong be a faluvégen. Zúg-dong sürü raj a fákon. Békák dala kel az árkon. Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. Csillag süt a szeder-ágra. Lassan jön a pásztor álma. Rezgő fü a feje-alja. Nyár-éj ege betakarja. Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Ó ha cinke volnék...) Ó ha cinke volnék, útra kelnék, hömpölygő sugárban énekelnék - minden este morzsára, buzára visszaszállnék anyám ablakára. Ó ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék - nyári éjen, fehér holdsütésen elcsitulnék jó anyám ölében. Ó ha csillag volnék kerek égen, csorogna a földre sárga fényem - jaj de onnan vissza sose járnék, anyám nélkül mindig sírdogálnék. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Sej-haj, folyóba...) Sej-haj, folyóba sok a hal valóba, Dunába, Tiszába, se-szeri se-száma. Sej-haj, vadonba kivirít a gomba keményre, kerekre, ha bolond, ne szedd le. Sej-haj, fonóba sok a lány valóba, ki barna, ki szőke, sose fuss előle. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Harap utca három alatt...) Harap utca három alatt megnyílott a kutya-tár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülü Aladár. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülü Aladár! Húsz forintért tarka kutya, tízért fehér kutya jár, törzs-vevőknek öt forintért kapható a kutya már. Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülü Aladár! ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Van-e szoknya eladó...) Van-e szoknya eladó, tarkabarka suhogó, a derékra simuló, nyárba-télbe jó? Nincsen szoknya vehető, csak egy régi lepedő, ráncos, rojtos, repedő, üsse meg a kő. Van-e csizma eladó, patkós sarka kopogó, szattyán-szára ropogó, sárba-vízbe jó? Nincsen csizma vehető, csak egy rozzant tekenő, ócska egér-etető, üsse meg a kő. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: Dolgozók Télen-nyáron fuvaroz a Márton, erdőn-völgyön vonatoz a Pál, Jankó buzgón szegecsel a gyárban, jó csizmákat Feri kalapál. Új lisztből süt kenyeret Borcsa, gyárban vásznat szövöget Ilók, Zsuzskáéknál csattog az olló, így dolgoznak fürge dolgozók. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: Magyar népdal-variációk Tudom én már mit csinálok üveges-inasnak állok apró tükröket csinálok annak örülnek a lányok. Tudom én már mit csinálok gerencsér-inasnak állok apró babákat csinálok azon nevetnek a lányok. Tudom én már mit csinálok asztalos-inasnak állok apró ágyakat csinálok abban álmodnak a lányok. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: A bolondok énekeiből 1 Törött fésű, adj fogat. Szobor, add át arcodat. Bőröm sincs és csontom sincs, belemen lóg a bilincs. 2 Holtak ültek mellemre. Eső esett reggelre. Tegnap este fát hordtam. Mit jelent ez álmomban? 3 Csőröm vas és tollam vas, én vagyok a szélkakas. Horpadt égi bádogon rőt rozsda a lábnyomom. 4 Hó esik a szivemben, jégcsap mellett melegszem, ledobom a ruhámat, pőrén futok utánad. 5 Tallér voltam egykoron, elherdáltak egy toron. Most mint özvegy sír értem aranyfátylas csengésem. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Széna-szalma-jászol...) Széna-szalma-jászol, három legény táncol. Ráznak borju-láncot, járnak legény-táncot. Csipkerózsa-fátyol, három leány táncol. Ráznak szoknya-ráncot, járnak leány-táncot. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja Gyönge fuvallat a tóba zilál, fények gyöngysora lebben. Sóhajom, árva madár-pihe, száll s elpihen édes öledben. Tárt kebelemben reszket a kóc: érted szenved a Jancsi bohóc. Szép szemeidtől vérzik az ég, sok sebe csillagos ösvény. Egy hajfürtöd nékem elég, sok sebemet bekötözném. Hull a fürészpor, sorvad a kóc: meghal érted a Jancsi bohóc. Tálad a rózsa, tükröd a hold, ajkadon alkonyok égnek. Víg kedvem sürü búba hajolt, téged kérlel az ének. Hogyha kigyullad a szívem, a kóc, nem lesz többet a Jancsi bohóc. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Jégveremben...) Jégveremben, fagyos réten harangoznak Kecskeméten, fülig hó a bálteremben, így táncolnak decemberben. A keringő táncos lányok mind átlátszó jégkristályok, csörömpölnek elül-hátul, a kuvasz is rájuk bámul. A borbélyok nekiállnak, jégcsapokat borotválnak. A zenészek nekidülnek, zegernyét, dért hegedülnek. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Weöres Sándor: (Szól a zene...) Szól a zene, megy a tánc, a nóta, perdül-fordul Anikó, Zsuzsóka. Kecskedudán fújom én a nótát, táncba viszem Anikót, Zsuzsókát. Minek busul a legény magába, még fészket rak a veréb a hajába. Járd a táncot szaporán, forogva, nem rak fészket a veréb a hajadba.