Szarvaskő vára
   A cikk forrása: www.dobronte.hu

   A mai Döbrönte és a felette magasodó sziklaszirt az Árpád-korban a Csák nemzetség ősi birtokaként, az ugodi vár uradalmához tartozott. A birtokot előbb Tördemici Fehér Pál, majd 1330-ban a Szalók nembeli Himfyek szerezték meg. A vár első épületeit Himfy Benedek építtette 1367-1374 között. A vár legkorábbi említése „Zarwaskw castrum”, azaz Szarvaskő vára alakban maradt fenn, a Himfyek címerállatából, a szarvasból eredeztethetően. A Nagy Lajos király oldalán nagy ívű politikai és katonai karriert befutó Himfy Benedek bolgár bán, kora legjelentősebb hadvezére csak keveset tartózkodott a várban, így annak bővítésére is csak később, a XVI. században került sor. A vár XV. századi története birtokperek és hatalmaskodások sokasága, emiatt joggal nevezhetjük a várat rablólovagok fészkének ebben az időben. Debrenthei Tamás odáig merészkedett, hogy 1464-ben kirabolta a pannonhalmi apátságot, amire Mátyás király teljes birtokvesztő ítélettel válaszolt. Bár két év után ismét a család kezén volt a vár, az 1480-as évek közepéig anyagi gondok miatt háromszor is elzálogosították a birtokot. Himfy Imre lányát, Himfy Orsolyát Essegvári Ferenc, a szomszédos Bánd várának ura vette feleségül, így a Himfy család 1502-ben bekövetkezett fiúági kihalása után a döbröntei birtok tulajdonosa Essegvári lett. Bár Himfy Imre építkezései is adatolhatók 1490-ből, 1496 körül tűzvész pusztított a várban. Veszprém 1552-es eleste után a kor harcászati igényeinek megfelelően ágyúrondellával és új bejárattal bővítették. A török időkben a Nádasdy Tamás nádor vezette Győri Főkapitányág védelméhez járult hozzá, a védelmi vonal második vonalát erősítette, bár jelentősebb ütközetről nem tudunk falainál. Őrsége 5-6 lovas és 10-15 gyalogos volt. Az Essegváriak 1586-ban bekövetkezett fiúági kihalásával a vár régi szerepkörét (családi rezidencia, kincstár és okirattár) nem nyerte vissza. A teljes vár felhagyása valószínűleg a tizenöt éves háború idején, pontosabban 1594-1598 között, Pápa és Győr török uralma alatt következhetett be. Épületei azóta romlanak és pusztulnak, a falu XVIII. századi német telepesei házaik építéséhez a köveket elhordták. Állagmegóvó munkák 1990-ben és 2001-ben zajlottak a várnál, de a teljes állagmegóvás még várat magára.
   Az erősen lepusztult várra először Rómer Flóris figyelt fel a 19. század második felében. Az ő hagyatékában maradt fenn a vár első ábrázolása és felmérése is, Hencz Antal keszthelyi építész munkájaként. Rómer „A Bakony – terményrajzi és régészeti vázlat” című, 1860-ban megjelent művében foglalta össze a vár addig ismert középkori történetét.

   Egyéb források: