Napóleon Emlékmű
  – A kismegyeri csata emlékműve
   A cikk forrása: www.tortenelemportal.hu

   Az emlékművet az 1809. június 14-én Kismegyeren, a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén zajlott ütközetének helyszínén állították — ott, ahol a magyar nemesség összecsapott Napóleon seregével. Európában ez volt az utolsó insurrectio, ám a közhiedelemmel ellentétben nemcsak „vérrel adózó nemesek” vettek részt a csatában, hanem reguláris csapatok is.
   Az emlékmű létrehozását a millennium évében, 1896-ban Goda Béla, Győr vármegye alispánja kezdeményezte. A város történetében mindmáig legnagyobb véráldozattal járó csata méltó megörökítése ügyében korábban sokat tett Jókai Mór írófejedelem és Kisfaludy Sándor költő, az egykori testőrtiszt, aki maga is részt vett az ütközetben. Munkásságukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a történelmi valóságnak megfelelően ítéljük meg az 1809-ben lezajlott eseményeket.
   Az emlékmű kivitelezésére Leonhardt kapott megbízást, míg fővédnökül a trónörökös Ottó főherceget sikerült megnyerni. A süttői szürkegránitból készült hatméteres oszlop tetején áll kiterjesztett szárnyakkal az ősi magyar turulmadár, amely a maga nemében talán a legszebben kimunkált alkotás az országban. Az emlékhely sarkain álló négy ágyút a komáromi várból hozatták. Az emlékmű a csata minden résztvevőjének emléket állított, külön megemlékezve a kismegyeri major hős védelmezőiről. Szövege magyar, francia és német nyelvű.
   Ünnepélyes felavatására 1897. október 17-én került sor. A korszak társadalmának színe-java részt vett az avatáson és a koszorúzáson, Győrt Zechmeister Károly polgármester képviselte. Az egyesített osztrák–magyar hadsereg gerincét gratziak alkották, egyben a legnagyobb vérveszteséget is ők szenvedték el. Nevükben az emlékmű felavatását követően a gratzi alpolgármester rótta le kegyeletét a hősök előtt. Jókai Mór, Győr díszpolgára levélben köszöntötte a győrieket.

   Egyéb források: