Szent Mihály pálos kolostorrom
   A cikk forrása: www.varlexikon.hu

   A nagyvázsonyi kolostor monumentális épülete késő gótikus stílusban épült. Építtetői a törökverő hadvezér Kinizsi Pál és apósa Magyar Balázs voltak. Az alapítólevél 1483 május 5-re datálódik, de az építés már előrehaladott állapotban volt.
   A kolostort a helyi népi monda szerint Kinizsi egy török rab váltságából fedezte. Ezt némileg alátámasztja az a tény, hogy Kinizsi fegyvertársa Báthori István a kenyérmezei csata zsákmányából építette a nyírbátori kolostort és templomot.
   A kolostor 1485-86 körül készülhetett el, bár további építkezésekről még 1499-ben is tudunk.
   Kinizsi Pál és özvegyének Magyar Benignának második férje is itt lelt örök nyugalmat. Mind a kettő sírkő a várban lett kiállítva.
   A mohácsi vész utáni kettészakadt országban polgárháború dúlt. Mindkét király híveket toborzott. A nagyvázsonyi pálosok a birtokaik fekvése miatt I. Ferdinánd oldalára álltak, aki 1528-ban védlevelet bocsátott ki, melynek értelmében a kolostorban tilos hadakat elszállásolni. Ezzel szemben János király a kolostor javait 1530-ban az örményesi pálosoknak adományozza.
   1543-ban a törökök elfoglalták Székesfehérvárt, a barátok többsége Pápára menekült a kolostor kincseivel.
   1552-ben Veszprém elestekor már csak néhányan lézengtek a kolostor falai között. A kolostort májusban Horváth Péter, Horváth Gáspár, Csoron János és Gyulaffy László lerombolta, „amikor Veszprémet a török megvette, úgy pusztult el. Az urak rájöttek és porral (megj.: puskaporral) hányatták a klastromot, a tálodival és városlődivel együtt, félvén attól, hogy a török beléjük száll.”
   A kövek nagy részét a vázsonyi vár megerősítésére használták fel.

   Egyéb források: