A Millenniumi Emlékmű Pannonhalmán
   A cikk forrása: A Nemzeti Emlékhelyen felállított tábla felirata

   1896-ban, a magyar honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából a Kárpát-medence hét különböző pontján, a hét törzs emlékére emlékműveket emeltek, amelyek egyike Pannonhalmára került. Ez még ma is látható a Főapátság központi épületegyüttesének szomszédságában.
   A hét magyar törzset - Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi -, valamint az őket összekötő vérszövetséget a Bizánci Birodalom 10. században élt császára, Bíborban született Konstantin könyvéből, A birodalom kormányzása című műből ismerjük.
   Az eredetileg 26 méter magas kupolával fedett épület tetejére a Magyar Szent Korona rézből készített, 3 méter átmérőjű másolata került. Az idők során a kupola állaga leromlott, ezért 1937-1938-ban lebontották, ekkor nyerte el az épület mai formáját. A belső tér kör alakú osztatlan terem, amelyet két ablak világít meg. A jelenlegi kupola alacsony, nyílás nélküli, így innen az épület belseje nem kap fényt.
   A körfal keleti részét Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, a magyar államalapítás allegorikus elemeit megjelenítő, befejezetlen falképe díszíti. A Millenniumi Emlékmű melletti kis kápolnában urnatemető található.
   A Kárpát-medencében elhelyezett további hat emlékmű Munkácson, Nyitrán, Dévényben, Zimonyban, Brassóban és Ópusztaszeren kapott helyet. A hét emlékmű közül ma már csak kettő látható: a pannonhalmi és az ópusztaszeri. A másik öt emlékmű elpusztult.

   Egyéb források: