Juhász Gyula:
Petőfi-centenárium

Nevét idézik, de a szellemét nem.
Az él, és gyújt szivekben, észrevétlen,
Mint a futó tűz korhadó avarban,
Terjed titokban, és nő láthatatlan,

Míg égbe nem csap, éjbe nem világol,
És pirkad tőle közel és a távol,
Hűs csillagok sápadnak rőt hevétől,
És bíbor pernyék hullanak az égből,

És futva futnak dúvadak riadtan:
Petőfi lángol a világviharban,
Elég babona, máglya, bamba gazság,
És napod virrad, szent Világszabadság!

   (F. Sipos Bea zenéje)

   A felvételekről: