Fecske Csaba:
Szárnyaim nőnének

egyszer ha elmennék
vissza sose jönnék
nagy búzamezőben
nyár-éj csöndje volnék

forrás vize volnék
tisztán fölbuzognék
napfényben holdfényben
hűvösen csillognék

mint a cinegének
szárnyaim nőnének
bejárnám útjait
a végtelen égnek

ó hogyha elmennék
mindig visszavágynék
sehol a világon
nyugtot nem találnék

   (F. Sipos Bea zenéje)

   A felvételekről: