A dombiföldi Szent Jakab apostol templom
   A cikk forrása: www.miserend.hu

   Az egykori premontrei apátsági templom a XIII. század első felében román, illetve gótikus stílusban épült, majd 1750 körül a barokk ízlés szerint átalakították.
   A prépostság temploma 1251 előtt már minden valószínűség szerint állhatott. Nyugati homlokzatát két torony őrzi, a sima falsíkból a dísztelen oszlopok alkotta bélletes kapubejárat előreugrik. A déli és az északi sima homlokzatot támpillérek tagolják, és íves ablakok törik át. Az egyenes záródású szentélyt középkori, hosszú, keskeny ablakok tagolják.
   A román stílusú templom a XVIII. században a klarisszák tulajdonába került, akik barokk stílusban átépítették. Az 1992-es helyreállítás során kiemelték a középkori elemeket, és megszabadították a századok során rárakott vakolattól is. Ma éppen ez a dísztelen téglafelület lett a dísze. A templombelsőben a legértékesebb rész a szentély, ahol azonnal felismerhető a gótikus stílus. Az áldozó kezet mintázó zárókőben összefutó bordás ívek, a csúcsívben találkozó diadalív jellegzetes gótikus elem.
   A kőbordás mennyezet alatt viszont már a barokk jelenik meg. Gazdag díszítésű az oltárépítmény: a korinthoszi oszlopok mellett négy, az orompárkány felett két szépen faragott szobor áll. Felettük felhőkoszorúban Mária monogramja látható. Az ismeretlen festő szép barokk főoltárképén A köpenyes Madonna védő gesztussal vonja köpenye alá Magyarország térképét. Alatta Lipót császár térdel, Wesselényi nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és Széchényi György győri püspök, a kép megrendelője társaságában. A püspök talán Lipót császár és a magyarok megegyezését kívánta sugallni. Eredménytelenül, hisz a képen láthatók közül hárman Bécsben, illetve Bécsújhelyen a császár ítéletének áldozatává váltak. A szentély déli oldalán látható falsíkot Samoday József freskója díszíti, az ezzel szemben lévő falon pedig az 1790 körüli olajfestmény Szent Jakab apostolt, a templom védőszentjét ábrázolja. A mellékoltárok, a szépen faragott szószék és a nyolcszögletes lábazatú keresztelőkút XVIII. századi barokk alkotás.
   A Köpenyes Madonna (oltárkép) a győri Egyházmegyei Múzeumban van. (A templomban 1:4 arányban kicsinyített másolata látható)

   Egyéb források: