Lackfi János:
Vándordal

Testemen, mint a légypapíron
Esőcsepp-bogarak tapadnak
Jó lovaim, futó viharok
Tárt kabátomba belekapnak.

Vízparton hullámot számlálok.
Ül mellettem borostás állal
Rongyos, piszkos társam, az Idő
Nagy batyujától meghajlik vállam.

Testemet, a már mozdulatlant
Zörgő falevelek befedték
Szél-lovaim orrlika tágul.
Horkantva szagolják az estét.

   (Faggyas László zenéje)

   A felvételekről: