Mások rólunk

   „Jó volna szólni szebben”
   Hangraforgó Klub a megyei könyvtárban

 Csiszár Antal 
   November 13-án került sor a Hangraforgó együttes soron következő klub-fellépésére
a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében, ahol ezúttal
Ratkó József munkásságából kaptunk zenei ízelítőt a költő 75. születési évfordulójának tiszteletére összeállított CD-lemez anyaga alapján.
   Ratkó József 1936-ban született, 53 év adatott meg neki. A poéta 75. születési évfordulójának tiszteletére, a 2011-ben Pakson lezajlott IV. InternetVers fesztiválra készített CD-összeállítást adták elő ezen az őszi péntek délutánon.
   A költő gyermekkora József Attiláéra emlékeztet: nevelőszülőknél cseperedett, élete folyamán segédmunkás, újságíró, magyar-olasz szakos szegedi egyetemista, könyvtáros, majd könyvtárigazgató is volt. Költői tehetsége korán megmutatkozott, 1955-ben egyik versét tanára olvasta fel nyilvános rendezvényen. A hatvanas évek elejére már összegyűlt egy verseskötetre való alkotás, de első kötete csak 1966-ban látott napvilágot.
   Alkotói munkássága szervesen illeszkedik a József Attila, Illyés Gyula, Nagy László képviselte hagyományokhoz, de Ady Endre szellemét is megidézi költészete. Szenvedélyes elkötelezettséggel írt sorsproblémákról, történelmünkről, sőt a versek mellett a dráma műfajának területén is tevékenykedett.
   A Hangraforgó együttes a tőlük már megszokott magas művészi színvonalon interpretálta a költő műveit. Lenyűgöző a dallamviláguk mívessége, a költő gondolatainak hangulatilag is találó kifejezése. A közönség ezúttal is megtapasztalhatta, hogy avatott kezekben milyen csodát lehet varázsolni a gitár, a furulya, a hegedű és más zeneszerszámok segítségével. A zenés blokkokat odaillő összekötő szövegekkel vezették fel, melyek mintegy megelőlegezték az előadott zenés költői alkotások szellemiségét.
   Egy rövid bejátszás közvetlenül is betekintést engedett Ratkó József gondolatvilágába. Megható epizódja volt a rendezvénynek, mikor a nagykállói költő tiszteletére egy rajongója – még középiskolás éveiben, egy tanóra alatt – titokban olvasott költeménye alapján úgy érezte, feltétlenül kapcsolatba kell kerülnie a költővel. Tanítás után motorkerékpárral Nagykállóra ment, ahol a költő fogadta, vacsorát, éjjeli szállást biztosított számára,
s tartalmas beszélgetést folytattak, majd életre szóló kapcsolatot létesítettek. Az egykori diák, Szokolay Zoltán a Déva című Ratkó-vers elszavalásával tisztelte meg a költőt, s egyben hozzájárult a rendezvény egyébként is rendkívüli nívójának emeléséhez, a program színesítéséhez.
   Ratkó József életútja annyiban különbözik a szokványos alkotói karriertörténettől, hogy míg Babits szavaival „a költők vidékről Budapestre tartanak”, ő Pesterzsébetről Nagykállóra került. Azt tartotta, hogy a vidék nem nélkülözheti a szellemi pezsgést.
   A műsoros esten jelen volt a költő kisebbik lánya és szűkebb családja. Köszönetüket fejezték ki a Hangraforgó együttes tagjainak, Faggyas Lászlónak és F. Sipos Beának azért a munkásságért, melyet a költő hagyatékának ápolásában kifejtenek. Az est egy olyan költemény bemutatásával zárult, amely – tartalma miatt – eleve nem jelenhetett meg a Kádár-rendszer idején, hiszen nyíltan szovjetellenes hangot ütött meg. A költő versben vallja, hogy az egyéneket likvidálhatja az adott rendszer, de a vers – szellemisége révén – leküzdhetetlen az adott rezsim számára, „a versnél nincs jobb forradalmár”.
   A dübörgő, szűnni nem akaró tapsvihar – mint számtalan rendezvényükön – most is repetára késztette a művészeket, melyet ezúttal is hálásan köszöntek meg, s akik nem feledkeztek meg a következő összejövetel programjának előrejelzéséről sem: közéleti költeményeket hallhatunk majd oldott hangulatban.
   A Hangraforgó együttes úttörő munkát végez, olyan költőkre is ráirányítja a figyelmet, melyek nem szerepelnek az iskolai tananyagban. Fontos, hogy munkásságuk ne merüljön feledésbe, hiszen irodalmunk az, melyre többek között méltán lehetünk büszkék. Akkor, mikor termékek versenyeznek a Hungarikum cím elnyeréséért, nem szabad a szellemi produktumokat sem lebecsülni. Kis nép vagyunk, de sok híres embert adtunk a világnak, mind nagyobb publicitást kell biztosítani művészi alkotásainknak, a nagyvilág figyelmét
mi hívhatjuk fel értékeinkre. Miképpen? Mindenekelőtt úgy, hogy létüket, alkotásaikat napirenden tartjuk. Előadóestek programjaként a közvélemény jobban megismeri őket,
s következő lépés lehet a világ felé közvetíteni, a figyelmet felhívni. Ezért tartom nagyszerű kezdeményezésnek a Hangraforgó együttes törekvését, amely gondoskodik nemzeti irodalomkincsünk ápolásáról, és ezzel együtt – a tartalmas szórakoztatáson túl –
a közízlés formálását is hatékonyan elősegíti.


   (GYŐRI SZALON – 2015. november 17.)   




Írások, cikkek

    Magyar táj, magyar ecsettel
       GYŐRI SZALON, 2015. december

    Jó volna szólni szebben     >>>
       GYŐRI SZALON, 2015. november

    Magyar sors a sorsom
       GYŐRI SZALON, 2015. október

    Viadalhelyeken véressen, sebessen
       GYŐRI SZALON, 2015. június

    Oly korban éltem
       GYŐRI SZALON, 2015. május

    A hangraforgó zeng a fű között
       GYŐRI SZALON, 2015. április

    Most szép lenni katonának
       GYŐRI SZALON, 2015. március

    Te csak virág légy, drága csecsebecs...
       GYŐRI SZALON, 2015. február

    Hozzád kiáltunk, Uram!
       GYŐRI SZALON, 2015. január

    Oly korban éltem én
       GYŐRI SZALON, 2014. december

    Humor a költészetben, költészet a humorban
       GYŐRI SZALON, 2014. december

    A mindenséget vágyom versbe venni
       GYŐRI SZALON, 2014. november

    Oláhné Borzován Edit írása
       2014. április

    Az énekelt versek (fél)napja
       KISALFÖLD, 2011. április

    Ötszáz évnyi magyar költészet verseivel tisztelegnek
       GYŐRI KÖZÉLET, 2011. március

    Az énekelt vers nagy erő
       KISALFÖLD, 2011. január

    És a vers kiszabadul a fehér koporsóból
       GYŐRI KÖZÉLET, 2009. október

    Az ígéret betartatott
       MÉCSVILÁG, 2004. július