Mások rólunk

   Az énekelt versek (fél)napja

A költészet ünnepén 12 óra alatt 12 témában 200 énekelt vers hangzik el a Zichy-palotában. A Hangraforgó együttes maratoni programjával a magyar irodalom jeles alkotásait és alkotóit kívánják népszerűsíteni.

 Gülch Csaba 
   Az eredeti ötlet szerint egész eddigi munkásságukat szerették volna bemutatni egy versmaratonon a Hangraforgó együttes tagjai. Aztán F. Sipos Bea és Faggyas László ünnepi alkalomként a költészet napját, április tizenegyedikét választotta sajátos koncertjéhez. Így hétfőn a két muzsikus reggel 9-től este 9 óráig 12 témában 200 énekelt verset ad elő Győrött, a Zichy-palotában.
   – Annyi mindent reklámoznak, miért ne lehetne József Attila születésnapján a magyar költőket, költészetet is népszerűsíteni – hangsúlyozta F. Sipos Bea.
   A „végtelen” koncert programja óránként változik. A diákokra gondolva a nyugatos költők – például Ady, Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi, Juhász Gyula – verseivel kezdődik, majd utána Weöres Sándor műveit, illetve jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő gyermekdalokat énekelnek óvodásoknak és kisiskolásoknak. A régizenei összeállítás – a Szent István-énekektől Janus Pannoniuson át Fazekas Mihályig – a déli órákban hangzik el, majd 1848-49 énekelt verses emlékezete következik. Az irodalmi barangolás Fecske Csaba és Oláh András költői világának bemutatásával folytatódik, utánuk Reményik Sándor-, Képes Géza- és Radnóti-versekből muzsikál a Hangraforgó, majd az 1956-ra emlékező költeményekből következik válogatás. Este hétkor a Hetek költői csoport tagjainak alkotásait, köztük Ratkó József verseit hallhatja a közönség. A maratoni koncert a kortárs magyar költők – például Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Mészöly Dezső, Varró Dániel – zengő műveivel zárul.
   – Szeretnénk bizonyítani, hogy az ember életében fontos a vers, a muzsika és hogy szegényebb lenne az emberek lelke zene és költészet nélkül – említette végül Faggyas László. (A részletes program a www.hangraforgo.hu oldalon olvasható.)


(A kép alatti szöveg: Faggyas László és F. Sipos Bea a költészet napján elhangzó kétszáz énekelt verssel a magyar irodalmat akarja reklámozni. Fotó: H. Haranyai Edina)


   (KISALFÖLD, LXVI. évf., 83. sz., 4. oldal – 2011. április 9., szombat)   




Írások, cikkek

    Magyar táj, magyar ecsettel
       GYŐRI SZALON, 2015. december

    Jó volna szólni szebben
       GYŐRI SZALON, 2015. november

    Magyar sors a sorsom
       GYŐRI SZALON, 2015. október

    Viadalhelyeken véressen, sebessen
       GYŐRI SZALON, 2015. június

    Oly korban éltem
       GYŐRI SZALON, 2015. május

    A hangraforgó zeng a fű között
       GYŐRI SZALON, 2015. április

    Most szép lenni katonának
       GYŐRI SZALON, 2015. március

    Te csak virág légy, drága csecsebecs...
       GYŐRI SZALON, 2015. február

    Hozzád kiáltunk, Uram!
       GYŐRI SZALON, 2015. január

    Oly korban éltem én
       GYŐRI SZALON, 2014. december

    Humor a költészetben, költészet a humorban
       GYŐRI SZALON, 2014. december

    A mindenséget vágyom versbe venni
       GYŐRI SZALON, 2014. november

    Oláhné Borzován Edit írása
       2014. április

    Az énekelt versek (fél)napja     >>>
       KISALFÖLD, 2011. április

    Ötszáz évnyi magyar költészet verseivel tisztelegnek
       GYŐRI KÖZÉLET, 2011. március

    Az énekelt vers nagy erő
       KISALFÖLD, 2011. január

    És a vers kiszabadul a fehér koporsóból
       GYŐRI KÖZÉLET, 2009. október

    Az ígéret betartatott
       MÉCSVILÁG, 2004. július